REAL-EOD

Items where Subject is "Q Science / természettudomány > QB Astronomy, Astrophysics / csillagászat, asztrofizika"

Up a level
Export as [feed] Atom [feed] RSS 1.0 [feed] RSS 2.0
Group by: Creators | Item Type
Jump to: A | G | H | K | L | M | P | S | V | W
Number of items at this level: 95.

A

Almár, Iván (2003) Élet az Univerzumban: szabály vagy kivétel? | Life in the Universe: Rule or Exception? In: Mindentudás Egyeteme. Mindentudás Egyeteme, 1 . Kossuth Kiadó, Budapest, pp. 133-145. ISBN 963 09 45 00 2

G

Gothard, Jenő (1883) Astrophysikai megfigyelések a herényi observatoriumon 1882. évben. Értekezések a mathematikai tudományok köréből (10. 8). Magyar Tudományos Akadémia, Budapest.

Gothard, Jenő (1885) Az 1884. évi megfigyelések a herényi astrophysikai observatoriumon. Értekezések a mathematikai tudományok köréből (12. 3). Magyar Tudományos Akadémia, Budapest.

Gothard, Jenő (1883) Egy új spectroscop. Értekezések a mathematikai tudományok köréből (10. 10). Magyar Tudományos Akadémia, Budapest.

Gothard, Jenő (1884) Megfigyelések a herényi astrophysikai observatoriumon 1883. évben. Értekezések a mathematikai tudományok köréből (11. 5). Magyar Tudományos Akadémia, Budapest.

Gothard, Jenő (1893) Nova Aurigae spektruma, összehasonlítva néhány bolygószerű köd spektrumával. Értekezések a mathematikai tudományok köréből (15. 2). Magyar Tudományos Akadémia, Budapest.

Gothard, Jenő (1884) A Pons-Brooks üstökös spectroscopikus megfigyelése a herényi astrophysikai observatoriumon. Értekezések a mathematikai tudományok köréből (11. 6). Magyar Tudományos Akadémia, Budapest.

Gothard, Jenő (1885) Tanulmányok az égitestek photographálása terén : 1. rész. Értekezések a mathematikai tudományok köréből (12. 8). Magyar Tudományos Akadémia, Budapest.

Gothard, Jenő (1882) A herényi astrophysikai observatorium leírása és az abban tett megfigyelések 1881-ben. Értekezések a mathematikai tudományok köréből (9. 3). Magyar Tudományos Akadémia, Budapest.

Gothard, Jenő (1885) A herényi astrophysikai observatorium sarkmagasságának meghatározása. Értekezések a mathematikai tudományok köréből (11. 10). Magyar Tudományos Akadémia, Budapest.

Gothard, Sándor (1882) Adatok a Jupiter és Mars bolygók physikájához. Értekezések a mathematikai tudományok köréből (10. 9). Magyar Tudományos Akadémia, Budapest.

Gruber, Lajos (1877) 24. η Cassiopeiae kettős csillag mozgásáról. Értekezések a mathematikai tudományok köréből (5. 6). Magyar Tudományos Akadémia, Budapest.

Gruber, Lajos (1886) A földnehézség meghatározása Budapesten 1885-ben. Értekezések a mathematikai tudományok köréből (13. 1). Magyar Tudományos Akadémia, Budapest.

Gruber, Lajos (1878) A november-havi hullócsillagokról. Értekezések a mathematikai tudományok köréből (6. 5). Magyar Tudományos Akadémia, Budapest.

Gruber, Lajos and Kurländer, Ignácz (1878) Az 1874. V. (Borelly-féle) üstökös definitív pályaszámítása. Értekezések a mathematikai tudományok köréből (6. 3). Magyar Tudományos Akadémia, Budapest.

H

Hadobás, Sándor (2008) Hell Miksa és Sajnovics János bibliográfiája. Érc- és Ásványbányászati Múzeum Alapítvány, Rudabánya. ISBN 978-963-87929-0-7

Harsányi, István (1910) Üstökös csillag | Kisztei Péter élete és munkái. Dani és Fischer, Sárospatak.

Hoitsy, Pál (1877) Csillag-észlelés a kelet-nyugot vonalban. Értekezések a mathematikai tudományok köréből (5. 3). Magyar Tudományos Akadémia, Budapest.

Hüninger, Adolf (1885) A Haynald-observatoriumban 1880-1884 megfigyelt napfoltok. Értekezések a mathematikai tudományok köréből (12. 9). Magyar Tudományos Akadémia, Budapest.

K

Kobold, Ármin (1881) Adatok Jupiter forgási elemeihez. Értekezések a mathematikai tudományok köréből (8. 9). Magyar Tudományos Akadémia, Budapest.

Kolláth, Zoltán (2006) A csillagbelső hangjai – a modern szférák zenéje | The Inner Sound of Stars – The Modern Music of the Spheres. In: Mindentudás Egyeteme. Mindentudás Egyeteme, 6 . Kossuth Kiadó, Budapest, pp. 21-40. ISBN 963-09-4889-3

Konkoly, Miklós (1881) 102 hullócsillag kisugárzó pont : levezetve 518 megfigyelésből, melyek a magyar korona területén 1879 és 1880-ban tétettek. Értekezések a mathematikai tudományok köréből (8. 7). Magyar Tudományos Akadémia, Budapest.

Konkoly, Miklós (1877) 160 álló csillag szinképe. Megfigyeltetett az ó-gyallai csillagdán 1876-ban. Értekezések a mathematikai tudományok köréből (5. 10). Magyar Tudományos Akadémia, Budapest.

Konkoly, Miklós (1884) 615 állócsillag spectruma : a déli öv átkutatásának 1. része : 0 foktól - 15 fokig : hora 19-2. Értekezések a mathematikai tudományok köréből (11. 4). Magyar Tudományos Akadémia, Budapest.

Konkoly, Miklós (1885) 615 állócsillag spectruma : a déli öv átkutatásának 2. része : 0 foktól 15 fokig : hora 3-11. Értekezések a mathematikai tudományok köréből (12. 5). Magyar Tudományos Akadémia, Budapest.

Konkoly, Miklós (1886) 855 állócsillag spectruma : a déli öv átkutatásának 3. része : 0 foktól 15 fokig : hora 12-18. Értekezések a mathematikai tudományok köréből (13. 3). Magyar Tudományos Akadémia, Budapest.

Konkoly, Miklós (1881) Adatok Jupiter physikájához 1880-ik évből : egy függelékkel. Értekezések a mathematikai tudományok köréből (8. 2). Magyar Tudományos Akadémia, Budapest.

Konkoly, Miklós (1885) Adatok Jupiter physikájához : az 1883-1884-ik oppositióból. Értekezések a mathematikai tudományok köréből (12. 7). Magyar Tudományos Akadémia, Budapest.

Konkoly, Miklós (1880) Adatok Jupiter és Mars physikájához 1879. Értekezések a mathematikai tudományok köréből (7. 14). Magyar Tudományos Akadémia, Budapest.

Konkoly, Miklós (1882) Adatok Jupiter és Mars physikájához az 1881. évi megfigyelésekből. Értekezések a mathematikai tudományok köréből (9. 7). Magyar Tudományos Akadémia, Budapest.

Konkoly, Miklós (1884) Astrophysikai megfigyelések 1883-ban az ó-gyallai csillagdán. Értekezések a mathematikai tudományok köréből (11. 1). Magyar Tudományos Akadémia, Budapest.

Konkoly, Miklós (1882) Astrophysikai megfigyelések az ó-gyallai csillagvizsgálón. Értekezések a mathematikai tudományok köréből (9. 1). Magyar Tudományos Akadémia, Budapest.

Konkoly, Miklós (1881) Astrophysikai megfigyelések az ó-gyallai csillagvizsgálón 1880-ban. Értekezések a mathematikai tudományok köréből (8. 1). Magyar Tudományos Akadémia, Budapest.

Konkoly, Miklós (1883) Astrophysikai megfigyelések az ó-gyallai csillagvizsgálón 1882-ben. Értekezések a mathematikai tudományok köréből (10. 2). Magyar Tudományos Akadémia, Budapest.

Konkoly, Miklós (1885) Astrophysikai megfigyelések az ó-gyallai csillagvizsgálón 1884-ben. Értekezések a mathematikai tudományok köréből (12. 2). Magyar Tudományos Akadémia, Budapest.

Konkoly, Miklós (1883) Astrophysikai megfigyelések, melyek az ó-gyallai csillagdán 1883. évben tétettek. Értekezések a mathematikai tudományok köréből (10. 11). Magyar Tudományos Akadémia, Budapest.

Konkoly, Miklós (1874) Az ó-gyallai csillagda leírása s abban történt napfoltok észlelése, néhány spectroscopicus észlelés töredékeivel. Értekezések a mathematikai tudományok köréből (3. 2). Eggenberger, Budapest.

Konkoly, Miklós (1883) Az ó-gyallai csillagvizsgálón eszközölt csillagászati megfigyelések eredménye 1882-ben. Értekezések a mathematikai tudományok köréből (10. 5). Magyar Tudományos Akadémia, Budapest.

Konkoly, Miklós (1882) Az üstökösök vegytani alkotása. Értekezések a mathematikai tudományok köréből (9. 8). Magyar Tudományos Akadémia, Budapest.

Konkoly, Miklós (1876) Csillagászati megfigyeléseim 1874. és 1875-ben. Értekezések a mathematikai tudományok köréből (4. 4). Magyar Tudományos Akadémia, Budapest.

Konkoly, Miklós (1884) Csillagászati megfigyelések az ó-gyallai csillagdán 1883-ban. Értekezések a mathematikai tudományok köréből (11. 7). Magyar Tudományos Akadémia, Budapest.

Konkoly, Miklós (1882) Csillagászati megfigyelések az ó-gyallai csillagvizsgálón. Értekezések a mathematikai tudományok köréből (9. 5). Magyar Tudományos Akadémia, Budapest.

Konkoly, Miklós (1881) Csillagászati megfigyelések az ó-gyallai csillagvizsgálón. Értekezések a mathematikai tudományok köréből (8. 6). Magyar Tudományos Akadémia, Budapest.

Konkoly, Miklós (1883) Egy új reversio spectroscop s annak használata. Értekezések a mathematikai tudományok köréből (10. 4). Magyar Tudományos Akadémia, Budapest.

Konkoly, Miklós (1883) Egy új szerkezetű spectroscop. Értekezések a mathematikai tudományok köréből (10. 7). Magyar Tudományos Akadémia, Budapest.

Konkoly, Miklós (1884) Előleges vizsgálatok néhány szénhydrogen-gáz spectrumán spectroscoppal és spectralphotometerrel. Értekezések a mathematikai tudományok köréből (11. 8). Magyar Tudományos Akadémia, Budapest.

Konkoly, Miklós (1878) Hulló csillagok megfigyelése a magyar korona területén 1877-ik évben : III. rész. Értekezések a mathematikai tudományok köréből (6. 8). Magyar Tudományos Akadémia, Budapest.

Konkoly, Miklós (1880) Hulló csillagok megfigyelése a magyar korona területén 1879-ben. Értekezések a mathematikai tudományok köréből (7. 11). Magyar Tudományos Akadémia, Budapest.

Konkoly, Miklós (1877) Hulló csillagok megfigyelése a magyar korona területén : I. rész 1871-1873. Értekezések a mathematikai tudományok köréből (6. 1). Magyar Tudományos Akadémia, Budapest.

Konkoly, Miklós (1877) Hulló csillagok megfigyelése a magyar korona területén : II. rész 1874-1876. Értekezések a mathematikai tudományok köréből (6. 2). Magyar Tudományos Akadémia, Budapest.

Konkoly, Miklós (1880) Hulló csillagok radiatió pontjai : levezetve a magyar korona területén tett megfigyelésekből 1871-től 1878 végéig. Értekezések a mathematikai tudományok köréből (7. 12). Magyar Tudományos Akadémia, Budapest.

Konkoly, Miklós (1881) Hullócsillagok megfigyelése 1880-ik évben a magyar korona területén : V-dik rész. Értekezések a mathematikai tudományok köréből (8. 5). Magyar Tudományos Akadémia, Budapest.

Konkoly, Miklós (1882) Hullócsillagok megfigyelése 1881-ben. Értekezések a mathematikai tudományok köréből (9. 6). Magyar Tudományos Akadémia, Budapest.

Konkoly, Miklós (1879) Hullócsillagok megfigyelése a magyar korona területén 1878-ban. Értekezések a mathematikai tudományok köréből (7. 3). Magyar Tudományos Akadémia, Budapest.

Konkoly, Miklós (1883) Hullócsillagok megfigyelése a magyar korona területén 1882-ben. Értekezések a mathematikai tudományok köréből (10. 3). Magyar Tudományos Akadémia, Budapest.

Konkoly, Miklós (1884) Hullócsillagok megfigyelése a magyar korona területén 1883-ban és azok 47 kisugárzó pontjainak levezetése. Értekezések a mathematikai tudományok köréből (11. 3). Magyar Tudományos Akadémia, Budapest.

Konkoly, Miklós (1885) Hullócsillagok megfigyelése a magyar korona területén 1884-ben. Értekezések a mathematikai tudományok köréből (12. 4). Magyar Tudományos Akadémia, Budapest.

Konkoly, Miklós (1886) Hullócsillagok megfigyelése a magyar korona területén 1885-ben. Értekezések a mathematikai tudományok köréből (13. 2). Magyar Tudományos Akadémia, Budapest.

Konkoly, Miklós (1879) Mars felületének megfigyelése az ó-gyallai csillagdán az 1877-iki opositio után. Értekezések a mathematikai tudományok köréből (7. 1). Magyar Tudományos Akadémia, Budapest.

Konkoly, Miklós (1878) Mercur átvonulása a Nap előtt : megfigyeltetett az ó-gyallai csillagdán 1878. május 6-án. Értekezések a mathematikai tudományok köréből (6. 10). Magyar Tudományos Akadémia, Budapest.

Konkoly, Miklós (1884) A Nap felületének megfigyelése 1883-ban az ó-gyallai csillagdán. Értekezések a mathematikai tudományok köréből (11. 2). Magyar Tudományos Akadémia, Budapest.

Konkoly, Miklós (1881) Napfoltok megfigyelése 1880-ban és 1382 napfolt micrometricus mérése. Értekezések a mathematikai tudományok köréből (8. 4). Magyar Tudományos Akadémia, Budapest.

Konkoly, Miklós (1876) Napfoltok megfigyelése az ó-gyallai csillagdában. Értekezések a mathematikai tudományok köréből (4. 5). Magyar Tudományos Akadémia, Budapest.

Konkoly, Miklós (1880) Napfoltok megfigyelése az ó-gyallai csillagvizsgálón 1879-ben. Értekezések a mathematikai tudományok köréből (7. 13). Magyar Tudományos Akadémia, Budapest.

Konkoly, Miklós (1882) Napfoltok és a nap felületének megfigyelése 1881-ben. Értekezések a mathematikai tudományok köréből (9. 4). Magyar Tudományos Akadémia, Budapest.

Konkoly, Miklós (1883) Néhány szó az üstökösök vegytani alkotásáról összehasonlítva a meteoritekkel. Értekezések a mathematikai tudományok köréből (10. 6). Magyar Tudományos Akadémia, Budapest.

Konkoly, Miklós (1880) Spectroscopicus megfigyelések az ó-gyallai csillagvizsgálón. Értekezések a mathematikai tudományok köréből (7. 7). Magyar Tudományos Akadémia, Budapest.

Konkoly, Miklós (1882) Új villam-záró vagy nyitó készülék normál-órán és a Jürgenssen-féle óraszerkezet. Értekezések a mathematikai tudományok köréből (8. 8). Magyar Tudományos Akadémia, Budapest.

Konkoly, Miklós (1878) Álló csillagok színképének mappirozása : új módszer a csillagok színképét könnyen megfigyelhetni. Értekezések a mathematikai tudományok köréből (7. 2). Magyar Tudományos Akadémia, Budapest.

Konkoly, Miklós (1879) A nap felületének megfigyelése 1878-ban az ó-gyallai csillagdán. Értekezések a mathematikai tudományok köréből (7. 4). Magyar Tudományos Akadémia, Budapest.

Konkoly, Miklós (1883) A nap felületének megfigyelése az ó-gyallai csillagvizsgálón 1882-ben. Értekezések a mathematikai tudományok köréből (10. 1). Magyar Tudományos Akadémia, Budapest.

Konkoly, Miklós (1885) A napfoltok gyakorisága 1872-től 1884 végéig. Értekezések a mathematikai tudományok köréből (12. 6). Magyar Tudományos Akadémia, Budapest.

Konkoly, Miklós (1877) A napfoltok s a nap felületének kinézése 1876-ban. Értekezések a mathematikai tudományok köréből (5. 9). Magyar Tudományos Akadémia, Budapest.

Konkoly, Miklós (1885) A napfoltok és a nap felületének megfigyelése az ó-gyallai csillagvizsgálón 1884-ben. Értekezések a mathematikai tudományok köréből (12. 1). Magyar Tudományos Akadémia, Budapest.

Konkoly, Miklós (1878) A napfoltok és a napfelületének kinézése 1877-ben. Értekezések a mathematikai tudományok köréből (6. 9). Magyar Tudományos Akadémia, Budapest.

Konkoly, Miklós (1877) A teljes holdfogyatkozás 1877. február 27-én és az 1877. (Borelli) I. számu üstökös szinképének megfigyelése az ó-gyallai csillagdán. Értekezések a mathematikai tudományok köréből (5. 8). Magyar Tudományos Akadémia, Budapest.

Kövesligethy, Radó (1882) 1871-1880 években Magyarországban megfigyelt hullócsillagok pályaelemei. Értekezések a mathematikai tudományok köréből (9. 9). Magyar Tudományos Akadémia, Budapest.

Kövesligethy, Radó (1885) A folytonos spektrumok elmélete. Értekezések a mathematikai tudományok köréből (12. 11). Magyar Tudományos Akadémia, Budapest.

Kövesligethy, Radó (1888) A kis-kartali csillagvizsgálóról. Értekezések a természettudományok köréből (19. 2). Magyar Tudományos Akadémia, Budapest.

Kövesligethy, Radó (1899) A mathematikai és csillagászati földrajz kézikönyve. Kogutowitz és Társa, Budapest.

L

Lakits, Ferencz (1882) Az ó-gyallai csillagvizsgáló földrajzi szélessége. Értekezések a mathematikai tudományok köréből (9. 2.). Magyar Tudományos Akadémia, Budapest.

M

Murmann, Ágost (1871) Freia bolygó feletti értekezés. Értekezések a mathematikai tudományok köréből (2. 1). Eggenberger, Budapest.

Murmann, Ágoston (1873) Az 1861-iki nagy üstökös pályájának meghatározása. Értekezések a mathematikai tudományok köréből (2. 5). Eggenberger, Budapest.

P

Petzval, Ottó (1875) Csillagászat elemei, különös tekintettel a mathematikai földrajzra tanárjelöltek és magántanulók számára. Magyar Tudományos Akadémia . Athenaeum, Budapest.

Pinzger, Ferencz (1920) Hell Miksa emlékezete : születésének kétszázadik évfordulójára. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest.

S

Scheiner, Julius (1916) Népszerű asztrofizika. Természettudományi Könyvkiadó Vállalat, 1914-1916 évi ciklus (2). Királyi Magyar Természettudományi Társulat, Budapest.

Schulhof, Lipót (1875) Az 1870. IV. sz. Üstökös definitiv pályaszámitása. Értekezések a mathematikai tudományok köréből (4. 1). Magyar Tudományos Akadémia, Budapest.

Schulhof, Lipót (1875) Az 1871. II. sz. Üstökös definitív pályaszámítása. Értekezések a mathematikai tudományok köréből (4. 2). Magyar Tudományos Akadémia, Budapest.

Schulhof, Lipót (1885) Az 1873. VII. sz. Coggia - Winnecke-féle üstökös pályaszámítása. Értekezések a mathematikai tudományok köréből (12. 10). Magyar Tudományos Akadémia, Budapest.

Szabó, József (1868) Jelentés a London - Berlinből az Akadémiának küldött meteoritekről. Értekezések a természettudományok köréből (1. 11). Eggenberger, Pest.

Szegő, Károly (2003) Környezetünk: a Naprendszer | Our Surroundings: The Solar System. In: Mindentudás Egyeteme. Mindentudás Egyeteme, 1 . Kossuth Kiadó, Budapest, pp. 175-185. ISBN 963 09 45 00 2

V

Vargha, Magda (2005) Franz Xaver von Zach (1754-1832). His Life and Times. Konkoly Observatory Monographs, 5 . Konkoly Observatory, Budapest. ISBN 963 8361 50 6

Vargha, Magda and Balázs, Lajos and Zsoldos, Endre (2011) Kövesligethy Radó és az asztrofizika kezdetei Magyarországon. Konkoly Observatory Monographs, 8 . Konkoly Observatory, Budapest. ISBN 978-963-8361-53-0

Vargha, Magda and Patkós, László (1996) St. Gellert's Hill Observatory's Chronicle. Konkoly Observatory Monographs, 2 . Konkoly Observatory, Budapest. ISBN 963 8361 468

W

Weinek, László (1880) Az instrumentális fényelhajlás szerepe egy Vénus-átvonulás photographiai felvételénél. Értekezések a mathematikai tudományok köréből (7. 8). Magyar Tudományos Akadémia, Budapest.

This list was generated on Tue Dec 12 16:52:39 2017 CET.